A piaci változásoknak köszönhetően a fintecheknek hozzá kell szokniuk, hogy az üzleti modelleket egyre inkább az elért profit alapján értékelik a befektetők, és olcsó forráshoz is nehezebben jutnak majd az emelkedő kamatkörnyezetben - írja a Financial Times.
Tavaly a hazai és a külföldi befektetők 241 tranzakcióban összesen 225,3 millió euró értékű kockázati- és magántőkét fektettek be magyarországi székhelyű vállalatokba, 2020-hoz képest a társaságok száma 0,4 százalékkal csökkent, míg a befektetett összeg 5 százalékkal nőtt, ami az átlagos befektetési összeg kismértékű emelkedését eredményezte, megközelítve az egymillió eurót (937 ezer euró) - közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az MTI-vel. A HVCA jelentése szerint tavaly a befektetők 41 hazai cégből szálltak ki.
A Portfolio Financial IT 2022 konferenciáján Faluvégi Balázs, a Magyar Fintech Szövetség elnöke kérdezte Rostyslav Dyukot, az Ukrán Fintech Szövetség elnökét arról, hogy milyen károkat szenvedett el a szektor a háborúban, és hogyan fog tudni az elszenvedett veszteségekből talpra állni.
Mesés fintech-sikerekről, egyre halamozódó üzleti rekordokról szinte mindennap hallani. Annál kevesebb szó esik azonban azokról, akik valamiért nem tudtak helytállni a piaci versenyben. Pedig az ő történetük is tanulságokkal szolgál, és a javára válhat azoknak, akik fintech cég elindításában gondolkoznak. Cikkünkben összegyűjtöttük a fintechek bukásához vezető jellegzetes stratégiai hibákat, és néhány hírhedt esetet is bemutatunk.
Aktív alakítója kíván lenni a hazai startupszcéna ESG-felkészítésének az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures, ennek érdekében mind a portfoliójában szereplő startupok, mind az új befektetések esetében segíteni fogja a felelős és fenntartható értékek kiaknázását. Ezt a témát járja körül az idei Regional Startup and Innovation Day (RSID) is. A régió legnagyobb startup networking eseményét június 2-án rendezik meg.
Nem gyakran fordul elő, hogy egy pénzember egy sikeres karrier közben egyszer csak gondol egyet és a világ másik végére költözik, 12 600 km-re eddigi otthonától. Pozsonyi Gábornak, a Magnet korábbi vezérigazgató helyettesének azonban jó oka volt erre. Interjúnkban részletesen beszél erről, az etikus bankok jelenéről és jövőjéről, a pénzügy és a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsolatáról, a kockázati tőke lehetséges szerepéről.
Az elmúlt időszakban több elemző is egy óriásira fújt fintech buborék kipukkanására figyelmeztetett. A jóslatok valójában meglehetősen régre nyúlnak vissza, és - bár a túlburjánzás tünetei egyértelműen megjelentek a piacon - egyelőre úgy tűnik a befektetői hangulat változatlan. Cikkünkben utánajártunk a fintech-buborék jelenségének, és igyekeztünk a valós piaci folyamatok mélyére ásni.
A Hiventures közel 22 milliárd forintot fektetett be vállalkozásokba tavaly, ezzel túlszárnyalta éves célját és megdöntötte saját korábbi rekordját - közölte az MFB Csoporthoz tartozó tőkealap-kezelő szerdán az MTI-vel.
A Fortnite készítője, az Epic Games 2 milliárd dolláros befektetést kapott, ami a legtöbb, amit két évtizede bármelyik játékgyártó cégnek sikerült összegyűjtenie. A finanszírozás azt jelenti, hogy az Epic értékét most 31,5 milliárd dollárra becsülik, miután a Sony és a Kirkbi A/S, a Kirk Kristiansen család holdingja egyenként 1 milliárd dollárt fektetett be a vállalatba - áll a közleményben.
Oroszországban, a végrehajtott befektetések alapján a legnagyobb közel-keleti alap - a Mubadala Investment Company - felfüggeszti az új befektetéseket az országban. Az alap oroszországi portfoliója mintegy 3 milliárd dollár.
Miközben a kelet-közép-európai régió néhány kockázati tőkével finanszírozott startupja rendkívül sikeres unikornissá vált, a régió kockázati tőkealapjainak mérete messze elmarad az európai átlagtól. Az állam (beleértve az EU-transzfereket) szerepe az alapokban viszont kiugróan magas. Az állami alapkezelők nagy tőkekínálatot biztosítanak a startupok széles köre számára, a cégek közötti szelekciót azonban nem kizárólag piaci szempontok alapján végzik. Valójában tehát duális gazdaság működik a startupok piacán, ahol a startup cégek egy része a piacról próbál megélni, s távol tartja magát az állami támogatásoktól, míg egy másik része az állam segítségével próbál boldogulni. A válság időszakában az állami alapoktól piaci mérlegelés nélkül kapható mentőcsomagok ezt a helyzetet tartósíthatják. A járadékvadász viselkedés előtérbe kerülése megakadályozza a startupok hatékony működését, nemzetközi mércével sikeressé válását, s ezzel párhuzamosan fékezi a globális kockázati tőke bekapcsolódását az érintett országok fejlesztéseibe. Mindezt csak fokozza, hogy az orosz-ukrán háború következtében az egész régió veszít tőkevonzó képességéből.
Az Exclusive Change pénzügyi szolgáltatóval kötött befektetési szerződést a GB & Partners, amely Magyarország piacvezető valutaváltással foglalkozó vállalkozása. A befektetés a fő cégcsoportot érinti, 125 kirendeltséggel országszerte.
A Nap Nyrt. a BÉT oldalán tájékoztatja a befektetőket arról, hogy 2022 február 1-től Szűcs Zoltán csatlakozott a vállalathoz, ahol a Pénzügyi Igazgatói pozíciót tölti be. A vonatkozó közlemény szerint Szűcs 24 év magyarországi és nemzetközi bankoknál, multinacionális nagyvállalatnál és kockázati tőkebefektetőknél szerzett üzleti tapasztalattal rendelkezik.
A low code platformon alapuló alkalmazásokat kínáló, dinamikusan növekvő Oriana International Zrt. célja, hogy két év múlva már az európai piac meghatározó szereplőjévé váljanak.
A digitális transzformáció a fizetési piacot is állandó szerkezeti változásoknak veti alá. A fizetési megoldások egyre kiemeltebb szerepet kapnak a vállalatok értékajánlatában: amíg korábban ez egy unalmas és hálátlan területnek számított, amin mindenki fogát összeszorítva próbált meg túljutni, addig ma már a termékhez igazítják a fizetési megoldásokat, de sok esetben egészen új, különálló pénzügyi szolgáltatások is megjelennek a vállalatok kínálatában. Az ehhez szükséges infrastruktúra kezelése viszont nem egyszerű feladat, így a cégeknek olyan szolgáltatókra kell hagyatkozniuk, amelyek egységes platformot nyújtanak a gyors számlanyitáshoz és a változatos pénzügyi termékek létrehozásához. Ilyen vállalat a Modulr is, amely olyan alternatív pénzügyi szolgáltatók mögött áll, mint amilyen a Revolut is. Cikkünkben bemutatjuk, milyen modellben működik a "titkos" fintech, és hogyan nyitja meg a kapukat a pénzügyi világ felé cégek ezrei számára.
Egy új közfinanszírozású több milliárd dolláros technológiai alap elindítását tervezi az Európai Unió, amivel a technológiai szektor befektetéseit szeretnék felpörgetni, hogy a helyi cégek fel tudják venni a versenyt az Egyesült Államok és Ázsia kihívóival szemben – jelentette ki Franciaország pénzügyiminisztere hétfőn.
Egy magyar cég innovatív, automatizálási és videóanalitikai szakértelmével forradalmasíthatja az okosparkolási rendszert az Egyesült Államokban. Az Asura Technologies szoftvereit három kontinensen, Európában, Amerikában és Ázsiában is használják, hangsúlyos a jelenlétük Szingapúrban, Thaiföldön, de a legnagyobb húzópiac az Egyesült Államok. Vajon miért dönt úgy egy magyar vállalkozás, hogy ahelyett, hogy a magyar piac meghódítása után terjeszkednének külföldre, fordítva csinálják, és a nagyobb nemzetközi piacok után térnek vissza Európába, és Magyarországra? Mennyivel nehezebb ez az út, és hogyan befolyásolta az üzletmenetet a koronavírus-járvány? Kiss-György Máté, az Asura Technologies vezérigazgatója a Portfolio-nak arról is beszélt, milyen az együttműködés a cég és a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. között, amely 2019. októberében 700 millió forintot invesztált a vállalkozásba az EXIM Exportösztönző Magántőkealap forrásából, idén pedig 10 millió dollárt, megközelítőleg 3,2 milliárd forintot fektetett az Asura amerikai leányvállalatába. A befektetést a cég az amerikai projektjének infrastruktúrafejlesztésére, továbbá kinti partnerük, a piacon 20 éve jelenlévő PRRS többségi részének megvásárlására fordítja.
Balogh Péter az egyike azoknak, akik szinte töviről hegyire ismerik a hazai startup szcénát. Az interjúnkból kiderül, hogy miben áll másképpen a saját portfóliócégeihez, mint a kockázati tőkés cégek, és miért csinál minden nyáron medencés bulit az alapítók részvételével. Megtudhatjuk a beszélgetésből azt is, hogy véleménye szerint miért van lemaradásban a magyar startup közeg, ha igazán sikeres cégekről és exitekről van szó. Határozott véleménye van az állami pénzek domináns részvételéről a magyar ökoszisztémában, és szeretné, ha jóval nagyobb lenne az aránya a magántőkének a finanszírozásban. Nagyon jó ötletnek tartja az equity crowdfunding megjelenését itthon, de nem számít nagyon gyors felfutásra. Kifejezetten érdekesnek tartja a tőzsdei megjelenést mind a már komoly növekedési fázisban lévő startupok, mind akár saját vállalkozása számára. Sőt, már van olyan portfoliócége, amelynél kifejezetten készülnek a nyílt piacra lépésre. Összességében a finanszírozási források jobb együttműködésére törekszik és biztat minden piaci szereplőt.
Az OXO Technologies Holding tavaly debütált a BÉT XTend piacán, az elmúlt félév tapasztalatairól kérdeztük Oszkó Pétert, a cégcsoport igazgatóságának elnökét, aki lát fantáziát egy régiós technológia részvénypiacban, amely ugródeszkaként működhetne a nyugati tőzsdék irányába. A befektetési szakember beszélt a Theranos kapcsán arról is, hogy a technológia szektor szereplőinek egyébként is jót tenne a tőzsdei bevezetéssel járó transzparencia, de szóba került az is, hogyan lehetne az állami forrásoktól túlsúlyos befektetői szférába visszacsalogatni az intézményi és magánbefektetőket.
Az Egyesült Államok legnagyobb kockázatitőke-társaságai csak nagy nehézségek árán találnak megfelelő szakértőket az új európai irodáikhoz. A hiány nem a tehetségekben van, a probléma sokkal inkább az európai színtér fejletlenségében, és az alacsony kockázatvállalási hajlandóságban keresendő.